Címlap
Csodák bizony léteznek
Írta: Sirius   
2014. május 12. hétfő, 20:16

Alapvetően nem vagyok az a fajta, aki utálja az embereket, de valljuk be nincsenek naiv ábrándjaim arról, hogy mire számíthatok általában. Nem azt a kort éljük amikor csakúgy osztogatjuk a javainkat. Ennek igazából annyira egyértelmű okai vannak, hogy akkor lepődünk meg, ha valaki mégis így tesz. Méghozzá önzetlenül.


Egy történetet szeretnék megosztani veletek, ami mégis az önzetlen segítőkészség egy példájáról szól. Ebben a történetben, én vagyok a szerencsés fél, de szerintem a lényeg nem ez. (oh, ne értsétek félre isten király majd meglátjátok, de a lényeg mégsem ez.) Egy olyan embert ismerhettem meg, aki máshogy gondolkozik mint az átlag.


A PlayIT-en odasétált hozzám valaki, sosem láttam még, de ez nem is volt furcsa, hiszen PlayIT, értitek, erről szól. Az amit mondott, viszont már egy kicsit meglepett. Egy laza kérdéssel kezdett, ami nem az volt, hogy kérhet-e autogramot, vagy csinálunk-e közös fotót. Megkérdezte szeretnék-e még mindig venni laptopot? Persze, hogy szeretnék. A csatornán és a külön munkámban is jól jönne egy laptop. Bármikor. Sajnos azonban a videózásnak technikai feltételei vannak, ezért nem egy belépő modellre fáj a fogam, az valószínűleg kihasználatlan lenne. De ha áttudnék rakni rá folyamatokat, plusz vihetném magammal, nah az azért elég cool lenne, nem? De. El is döntöttem még annó, hogy ez lesz a következő beruházás. Sajnos azonban, illetve miket is beszélek, semennyire nem sajnos ez az élet rendje közbe szólt a költözés. Illetve a költözés terve. Nyilván nem tapsolom el pár hónap kemény megtakarításait egy laptopra, ha épp a saját lábra állás tervezem és végeredményében mennek a dolgok anélkül is. Persze maradnak el streamek mert renderelek, vagy videók mert streamelek, de értitek, ha nincs valami a lakásban, nem hátrány a tartalék. Sőt igazából botorság lenne beleugrani pénzmag nélkül. Szóval ez most nem fontos. Ezt el is mesélve, biztos tudatában logikám kikezdhetetlenségének, illetve annak, hogy nem lesz plusz egy gép soha. De itt jött a fordulat. Ő szeretne segíteni, megvenné. Neeeem ilyet nem játszunk, az nagyon sok. Még egy belépő laptop is nagyon sok ilyen körülmények közt. Tudja, nem az éhhalál fenyegeti, átgondolta. Természetesen aki egy ideje vidózik már, látott elég sok mindent, szóval szkeptikusan fogadja az ilyen dolgokat.


Nem akartam hosszú szöveget, de már úgyis mindegy. Beszélgessünk kicsit arról, hogy mit fogadhat el egy videós és mit nem. Magyarországon az uralkodó tendencia a semmit. Egy mert az önzetlenség menő (mármint a videós felől az emberek felé, kettő, mert pontosan ismerjük az átlagos anyagi helyzetet. Anyukák apukák pénzét lejmolni pedig nem igazán jó elképzelés, három és talán a leghangzatosabb, a nem ezért csináljuk. Tényleg nem, valljuk be. Azok akik tényleg videósnak tartják magukat, nem a bejövő pénzt számolgatják. Ha azt tennék, nem csinálnák. Nekem elhihetitek. Ettől függetlenül, vannak szükséges technikai feltételek, illetve vannak extrák, amiket elő kell teremteni ahhoz, hogy ezt csinálhassuk. Ezt mindenkinek meg kell tennie és bizony ennek a költsége nem jön be a reklám bevételekből. Isten király lenne ha megtenné, mert akkor semmit nem kéne rátok terhelni(így se kell), vagy valami céget rávenni, hogy mögénk álljon, vagy más munkát végezni és ebből kifolyólag SOKKAL kevesebb videót gyártani. Én is nagyon sokat gondolkoztam azon, hol a határ. Mit fogadhatok el, mit nem, mi az ami helyes mi az ami nem. Én úgy érzem, javítom magam, én abban reménykedek, hogy valami olyat adunk a csatornán, amit élveztek, tetszik nektek. Magamon tapasztaltam, hogy a streamereknek vagy videósoknak, ha tudok szívesen adok. Nem kell sokmindenre gondolni, de mondjuk az egyik kedvenc streameremre pár hónapig fel voltam iratkozva, ami twitchen egy 5 dolláros összeg fejében tehető meg havonta. Sőt ha éppen úgy alakul, hogy van öt dollárom, ami nem hiányozna nagyon, még donateltem is. Mert tudom, hogy milyen jó érzés. Nem ebből fognak megélni, de egy picit talán könnyebbé teszi a mindennapjaikat. Miért számít ez nekem? Mert szeretem amit csinálnak, ami azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy nem ismerem őket, őket is szeretem. Legalábbis ami látszik belőlük. Tényleg nem nagy dolgok ezek, de ennyit tudtam adni. A dolgok mindkét oldalát nézve, egyáltalán nem istentelen dolog, ha az emberek amikor akarnak, adhatnak. Nem leszek attól gyengébb, vagy önző, mert valaki szereti amit csinálok és így hálálná meg. Én egy egyszerű megoldást választottam. Van donate linkünk, elérhető az embereknek (ott van minden videó leírásában) de egyáltalán nem toljuk. Legalul található, nem beszélünk róla, csak ha megköszönjük, hogy gondoltak ránk. Sokak szerint ez is sok, de én nem gondolnám. Akiket nem érdekel, észre sem veszik, akiket meg igen, azok megtalálhatják a módját. Ez érthető nem?


Ezekkel a gondolatokkal az elmémben adtam meg az email címem, hogy ha komolyan gondolja, ott megtalál. Biztos voltam benne, hogy hirtelen a felindulás, hazamegy kialussza magát elfelejti. Nem így lett. Megérkezett az email, megkérdezte milyenre gondoltam, és kaptam egy listát, (megjegyzem egyébként erősebb példányokkal) amik közül választhattam, egy kérése volt, ne nézzem meg az árukat. Nem szeretné ha amiatt nem válaszolnék. Ebben az emailezésben kibújt a szög a zsákból! Egyik sor így kezdődik: Két dolgot kérnék cserébe. AHHA! tehát valami pornó oldal reklám lesz? 1. Ne hagyd abba a videózást. 2 Ne engedj a minőségből, ne kezdj káromkodni. Hát ez nem pornó oldal reklám. De nem ám. Mondanom se kell, hogy az utolsó pillanatig nem hittem, hogy valóban komolyan gondolja, bár az emailek alapján azért kezdett bennem kialakulni a gondolat, hogy talán nem viccel. Végül az egyik gépre jeleztem, hogy az egy olyan hordozható álom kategória lenne, de nem vagyok vak, kb értek az alkatrészekhez, ez nagyon drága. Nem, nem, amiket összeszedett azok mehetnek.


Szombaton meg is érkezett a gép, el is indultam érte, még mindig eléggé biztosan abban, hogy semmi nem lesz ebből. De lett. Sanyi (kinek álneve a nevének becézéséből született ;) )komolyan gondolt minden egyes szót. Valóban segíteni akart és valóban meg is tette. Nem vagyok anyátlan éhező kiskutya, nem vagyok rákos kisgyerek, de ő szerette volna ezzel meghálálni azokat a videókat, amiket eddig készítettem/készítettünk és azokat is amiket fogok/fogunk a jövőben. Hihetetlen érzés, és meg kell mondjam nagyon inspiráló is egyben. Már maga a cselekedet is, de a mögöttes gondolatok talán még inkább. A gondolat, hogy nem a pénzünk tesz minket jó emberekké, hogy nem attól lesz neked jó, hogy a számládon áll. Persze, nem vagyok naiv tudom, hogy ez tényleg csak akkor lehetséges, ha nem az éhezéstől fél az ember, de akkor bizony lehetséges. Nagyon köszönöm neki ezt, és remélem, hogy egyszer én is lehetek olyan önzetlen mint ő.


Ó valószínűleg ezután a remek story után mindenki csak azt kérdezi, hogy úhh milyen laptop? Combos. Nem kicsit combos ;P

 

This website is created by Slowmo2, and is the property of Sirius & Slowmo2. Copyright © 2012-2024 All rights reserved. Contact: sascastweb@citromail.hu